2013. augusztus 28., szerda

Huszadik fejezet.

(írta:Nonoo M.)


  Beszálltunk az autóba. Gyorsan haladtunk, az ablaknak dőlve néztem az utat. Már nem kételkedtem abban, jól választottam-e. Tudtam, hogy ez a helyes döntés. A szívemre hallgattam.



-Sziasztok!-Blake és Harry épp a kanapén összebújva tv-zett, kiélvezve a nap utolsó közös pillanatait, amikor benyitottunk.
-Hali. Hát ti hogyhogy itt?-kérdezték szinte egyszerre.
-Beszélni akart veled és könyörgött, hogy hozzam el. Nem tudtam visszatartani. Ja, és akármi őrültséget mond, én nem csináltam semmit!-védekezett Niall.
-Gyere Hope, menjünk a konyhába, srácok ti meg ne csináljatok kupit mert én nem  pakolom össze!
Még mindig kattogott az agyam, annak ellenére, hogy már meghoztam a döntésemet, sokszor belegondoltam, hogy még változtathatok, de nem tettem, nem akartam elbizonytalanítani magam még jobban.
-Figyu, gondolkoztam...Ugye most lesz a ballagásod...Meg a turné is...ÉS tudod, milyen voltam legutóbb Niall nélkül...Elég sokat gondolkoztam, mit is tegyek, végül...
-Ha nem szeretnél, nem kell eljönnöd a ballagásomra, inkább menj a fiúkkal, nem akarom, hogy megint magad alá kerülj!
-A legjobb barátnőm és unokatesóm vagy, ott kell lennem melletted, ezért úgy döntöttem, maradok. Majd keresek munkát nyárra vagy mit tudom én, csak le kell foglalnom magam. Meg ez nem olyan, mint amikor elment, mert tudnánk tartani a kapcsolatot.
-Nem akarom, hogy kötelességednek érezd, hogy velem legyél. Ha gondolod eljössz, de csak ha van kedved.
-Mindennél jobban szeretnék ott lenni. Ahogy a turnén is, de már mondtam, hogy maradok. Viszont szeretnélek megkérni valamire. Ballagás után utazzunk el a fiúkhoz legalább egy pár hétre és legyünk velük a turnén. Utána azt csinálunk amit akarunk, de légyszíves, csak ezt tedd meg nekem!
-Benne lennék, ha lenne mivel menni!
-Megígéred?
-Persze.-kicsit értetlenül nézett rám, de nem tudta azt, amit én igen. A ballagási ajándéka hiperszuperextrém lesz, aminél jobbat nem is kívánhatna, de ez egyelőre még titok.
-Kaját kérünk!-ordítottak be a fiúk.
-Nem kaptok, szolgáljátok ki magatokat!-elvettünk egy csomag Chio Chips-et és lepunnyadtunk mi is a fiúk mellé. Nagyon szerettek minket, mert a filmet végig beszéltük a "hallottad, hogy XY ezzel meg azzal kavar?", "tegnap vettem egy csomó körömlakkot, marha jók", "vennem kéne egy blúzt", "eljössz velem holnap bevásárolni?" meg a többi teljesen értelmetlen témáról. De hát lányból vagyunk, fogadják el. Mi sem bírjuk ha a "fúú de menő kocsit vettem", "200 lóerős akárhány köbmittudoménmi..." témák előjönnek...


-Sziasztok lányok! Majd beszélünk telefonon, skype-on vagy valahol.-köszönt Hazza, majd megölelt mindkettőnket és Blake-nek egy búcsúcsókot adott. Niall elém lépett, felnéztem hullámzó, tengerkék szemére, láttam hogy egy könnycsepp próbál utat törni magának, de visszatartotta. A szemkontaktust én törtem meg, hirtelen szorosan magamhoz öleltem és a sírásom nem hagytam elbújni. Egyszerűen kitört belőlem, nem akartam egyedül maradni, főleg nem most, hogy végre sínem van az életem és minden jól ment. A sors nagy úr, tudja mikor kell lecsapni, véletlen se tudjuk kiélvezni a jót, a tökéletest, a boldogságot. Ezt a pillanatot, sohasem akartam elfelejteni, szerettem volna ha megállna az idő, de sajnos 5 perc sírás után el kellett búcsúznunk. Még egy hosszú csókot váltottunk, majd a fátyolos szemeim mögül néztem, ahogy a kocsi egyre távolabb hajt tőlünk, végül az utca végén elfordul.
-Utálom a sorsot. Ha tehetném, kitépkednék minden rólam szóló oldalt a sors könyvéből és teljesen átírnám az egész életemet, majd beleragasztanám a kitépett lapok helyére...
-Úgy látszik, az idegesség és a fájdalom előhozza a költői éned.-röhögött mellettem Blake.
-Nem értem, te hogy tudod elviselni...
-Nem valami könnyen, de próbálok nem Rá gondolni. Nehéz, de el kell viselnem, mert ha folyton rágódok rajta, csak rosszabb lesz. Járj edzeni vagy nem tudom, addig is hasznosan telik az idő, vagy takarítsd ki a lakást, főzzél. A lényeg, hogy legyen programod. Most úgyis vége van a sulinak, itt a nyár, mehetünk csajos programokat szervezni! És segíthetnél a ballagásban is. Még nincs cipőm, a fodrászom lemondta az időpontot, mert véletlen már egy foglaltat mondott, ki kéne sminkelned és...
-Nem akarok jövőre ballagni! Ha ennyi teendőm lesz nekem is, inkább megbukok.
-Bolond!-lökött oldalba.-Igazából nem olyan vészes, csak jól kell beosztanod a dolgokat. Na akkor elkísérsz holnap vásárolni? És holnapután a ballagás előtt megcsinálnád a hajam meg a sminkem?
-Hát úgy sincs semmi dolgom, úgyhogy belemegyek. De csak azért!
-Köszönöm!-megölelt és már el is viharzott én meg ott maradtam kint az ajtó előtt a lépcsőn ülve, a gondolataimban elmerülve, amikor egy hang hallatán  libabőrös lettem...

2 megjegyzés:

  1. Sziaa! Van kettő meglepetésem...;)
    1.:http://madworldjessi13.blogspot.hu/2013/09/2-dijam.html
    2.:http://violetlifejessiblogja13.blogspot.hu/2013/09/1-dijam.html
    x Jess

    VálaszTörlés
  2. Sziaaa Jess :D köszi :P ♥
    NonooM.

    VálaszTörlés